Sanofi

Mindent az allergiás orrdugulásról

Mi okozza az allergiás orrdugulást? Mi történik a színfalak mögött a szervezetben, aminek hatására a folytonos orrfújás és tüsszögés keseríti az allergiások életét? Hogyan juthatunk ilyenkor is levegőhöz? A kérdések után jöjjenek a válaszok is.

Évről évre nő azoknak a száma, akik allergiás rhinitisszel küzdenek, és a szénanátha mára népbetegséggé is vált. Óvatos becslések szerint 2025-re a népesség 50 százalékát fogja sújtani ez a krónikus megbetegedés, mely tüsszögéssel, allergiás kötőhártya-gyulladással, szemvörösséggel- és viszketéssel, kellemetlen, véget nem érő, vizes orrfolyással jár, és sokszor már tél végén, kora tavasszal jelentkezik.

A tünetfelelős: az immunválasz

A szezonális allergiás reakciókat  a pollenek, a virágporszemek idézik elő, melyek mérete bár csekély (15-30 mikrométer), jelenlétük annál kellemetlenebb következménnyel jár. A közhiedelmekkel ellentétben azonban nem maga az allergén az, ami megbetegít, hanem az immunválasz, amit ezekre ad szervezetünk.

 

Mi történik ilyenkor? Ha a felső légutakba, az orr- vagy szájüregbe valamilyen allergén kerül, az a nyálkahártyát irritálja, és az allergiás reakció következtében a nyálkahártya szöveteiben gyulladáskeltő hisztamin szabadul fel. Az allergiás gyulladás tüneteiért ez a természetes anyag a felelős. 

 

A gyulladásos folyamat miatt az orrüreg felszínét borító orrnyálkahártya (ún. csillószőrös hám) megvastagszik, megtelik vérrel, ez pedig az orr dugulásával jár. A folyamat egészen odáig fokozódik, hogy az érintett később elkezd köhögni, légzése sípolóvá válik, illetve beindul a fokozott nyáktermelés is.

 

Ne hanyagoljuk, kezeljük!

Az allergia gyógyszeres kezelése nemcsak azért elengedhetetlen, hogy a szénanáthás beteg életminősége, teljesítménye ne romoljon a mindennapokban, hanem azért is, hogy a kezeletlen allergia következményeként kialakuló akut és krónikus orrmellék- és arcüreggyulladás, középfül- és torokgyulladás, illetve az ekcéma és az asztma is elkerülhetőbbé váljon.

 

Ha a szervezet túlzott immunválasza miatt jelentkező tüneteket nem kezeljük helyileg ható vagy szájon át szedhető készítményekkel, romolhat az orr szűrőfunkciója, sőt a nyálkahártya károsodásával is számolnunk kell. Emellett már nemzetközi kutatások sora is igazolta az elmúlt időkben, hogy az allergiás rhinitis hangulatváltozásokat, idegességet és depressziót is okozhat az érintetteknél, ha nem kapnak hatékony tüneti kezelést.

Mindenképpen keressük tehát fel háziorvosunkat, aki megfelelő szakemberhez irányít bennünket, a speciális tesztek, fül-orr-gégészeti és vérvizsgálatok pedig fény derítenek arra is, mi áll a gyötrő orrfolyás és tüsszögés hátterében. Miután nincs két egyforma allergiás beteg, a szakorvos ezután egyénre szabott kezelést javasol.

 

Az allergiás rhinitis hatékony kezelése gyógyszeres terápiával történik. A szemtüneteken szemcseppel, az orrtüneteken orrcseppel, orrspray-vel enyhíthetünk, és rendelkezésre állnak szájon át szedhető készítmények is. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a betegség jelenleg véglegesen nem gyógyítható, ezért a terápiát komolyan kell venni, és tartósan alkalmazni a javasolt készítményeket. Kivételt képeznek ez alól az érösszehúzó hatású cseppek és spray-k, melyek hozzászokást eredményezhetnek, így 5-7 napos folyamatos kezelés után néhány nap szünetet kell tartani használatukban.

 

Forrás: www.hazipatika.com/topics/rhinospray_plus

1. Bousquet et al ARIA 2008 Allergy 2008; 63(Suppl 86): 8-160
2. Marshall PS Annals of Allergy 1993; 71(3): 251-8