Igaz. Az allergiás nátha előfordulási gyakorisága egyre nő, okai ismeretlenek, azonban minden bizonnyal hibáztathatjuk érte a különféle civilizációs ártalmakat. Becslések szerint 2025-re minden második ember allergiás lesz.
Hamis. Az allergiás rhinitisnek két típusát különböztetjük meg: a szezonális szénanátháért a fű- és gabonapollenek, illetve a penészgomba spórái felelősek, a perennális allergiás nátha tüneteiért pedig évszaktól függetlenül például a házipor, az állati szőr vagy bizonyos kémiai anyagok.
Hamis. Az allergiás nátha önmagában veszélytelen a szervezetre, ám a kellemetlen tünetek jelentősen rontják az életminőséget, a munkaképességet, gyermekeknél pedig az iskolai teljesítményt.
Hamis. Mivel a szénanáthás megbetegedések nem bakteriális eredetűek, ezért felesleges és hatástalan is az antibiotikumok használata. A szénanátha tüneti kezelésére az antihisztaminok, illetve a szteroidok, valamint a nyálkahártyát lohasztó cseppek és spray-k állnak rendelkezésünkre.
Hamis. Léteznek vény nélkül kapható készítmények is. Ezeket azonban addig ajánlott csak alkalmazni, míg a beteg eljut a szakorvoshoz, aki egyénre szabott terápiát javasol neki. Nem érdemes kikerülni az orvosi vizsgálatokat, hiszen allergia esetén éppen a jól beállított gyógyszeres kezelés lehet a garancia a tünetmentességre.
Igaz. Gyakran kíséri egymást a két probléma. A szénanáthások mintegy harmada egyidejűleg légúti asztmában szenved, és a dolog fordítva is igaz: az asztmások közel 80 százaléka szenved az allergiás náthától is. A kezeletlen szénanátha következménye lehet az asztma kialakulása is.
Hamis. Bár nehéz laikusként megkülönböztetni az orrfolyással, nehezített légzéssel járó tüneteket, a vírusos eredetű náthától annyiban mégis különbözik az allergiás, hogy az előbbi 10 napon belül elmúlik, kísérőtünetei között szerepel a láz, a levertség, a végtagfájdalom, és a torokfájás is, addig az allergiás nátha tünetei sokkal tovább fennállnak.
Hamis. Az allergia esetén alkalmazható készítmények akkor a leghatékonyabbak, ha az allergiaszezon előtt elkezdjük alkalmazni őket. A szervezet így előre felkészül.
Igaz. A Prick-féle bőrtesztre akkor tanácsos elmenni, amikor a szervezetet a légköri pollenkoncentráció nem terheli. Az eljárás lényegében fájdalommentes, és akár kisgyermekeknél is elvégezhető.
Hamis. A tudomány jelenlegi állása szerint az allergiás szénanátha nem gyógyítható, csupán a tüneteket lehet enyhíteni gyógyszeres kezeléssel. Az allergéneket legfeljebb elkerülni, kiiktatni tudjuk az életünkből.
Igaz. Valóban fontos lehet a gyermek születési hónapja, hiszen a szakemberek kimutatták, hogy a pollenszezonban születettek körében magasabb arányban fordul elő a szénanátha.
Hamis. Az orrcseppek és orrspray-k hatóanyagai is okozhatnak károsodásokat hosszabb távú használat esetén, ezért 5-7 napos folyamatos kezelés után néhány nap szünetet kell tartani használatukban. Ezt követően újrakezdhetjük a kúrát, de ha ismét hatástalan lenne, forduljunk orvoshoz!
