Sanofi

Az allergia osztályozása és diagnózisa

Korábban az allergiás rhinitist az alapján osztályozták, hogy milyen hosszú időn át jelentkeznek a tünetek a betegeknél. A még ma is gyakran használt felosztás nyomán egész éven át tartó perennális (például házipor, állatszőr vagy vegyi anyagok által kiváltott) és évszakokhoz kötött szezonális (pollenek és penészgombák spórái által kiváltott) allergiát különböztetnek meg.

 

Az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésének eredményeképpen 2008-ban jelent meg Allergic Rhinitis and its Impact on Asthma (ARIA) címmel egy megújított diagnosztikus és terápiás útmutató, amely javaslatot tesz a betegség súlyossági fok szerinti osztályozására, és a súlyosságnak megfelelő kezelésre. Eszerint az allergiás rhinitisben szenvedő betegek a tünetek előfordulásának időtartama alapján perzisztáló (állandó) és intermittáló (időszakos) csoportba oszthatók. 

 

Az intermittáló allergiában szenvedők tünetei heti négy vagy kevesebb napon át fordulnak elő, vagy egymást követő négy vagy kevesebb héten keresztül jelentkeznek. A perzisztáló allergia esetén a tünetek több mint heti négy nap és több mint négy egymást követő héten át okoznak kellemetlenségeket. 

 

Ezen belül a tüneteknek az életminőségre (munkahelyi és iskolai teljesítményre, társasági életre) kifejtett hatása alapján enyhe illetve mérsékelten súlyos/súlyos al-csoportokat is meghatároztak. 

 

Az enyhe alcsoport azt jelenti, hogy a felsoroltak közül (alvászavar, akadályozott napi aktivitás, sport és pihenés, csökkenő munkahelyi vagy iskolai teljesítmény) egyik sem fordul elő a betegnél, illetve hogy az allergiás nátha tünetei nem okoznak számára komoly gondot.

 

A mérsékelten súlyos/súlyos alcsoportba tartozóknál az előbb felsoroltak közül egy vagy több is előfordul, az allergiás nátha tünetei pedig jelentős panaszokat, életminőség romlást okoznak a betegnek.

 

Az alábbi ábrán tekinthetjük át a csoportokat:

Az orvos egyszerű kérdések nyomán könnyen el tudja végezni a besorolást, hogy aztán a súlyossági foknak megfelelően kezdje meg a beteg kezelését.

 

Fontos kihangsúlyozni, hogy a súlyossági besorolás egy adott betegnél is időről-időre változhat. A betegek egy részénél csak enyhe perenniális (állandóan előforduló) tünetei vannak, amelyek az év nagy részében nincsenek jelentős hatással az életminőségükre és napi tevékenységeikre. Pollenszezonban azonban olyan komolyan romlik az állapotuk, amely a mérsékelten súlyos / súlyos alcsoportba történő sorolásukat, és az ennek megfelelő gyógyszeres terápia alkalmazását teszi szükségessé.

 

Az allergiás nátha diagnózisa

Az allergiás rhinitis diagnózisa nagyrészt a kórelőzményen alapszik. Az orvos rákérdez a betegség családban való előfordulására, és együttesen értékeli a panaszokat, a tüneteket, az allergiát kiváltó okokat és a rizikótényezők előfordulását. A fizikális vizsgálatot részletes fül-orr-gégészeti vizsgálat követi annak megállapítása érdekében, hogy az orrpanaszok hátterében nem áll-e valamiféle más elváltozás. Mindez azért is fontos, mert bizonyos deformitások nyomán hatástalanok lehetnek az orron át történő kezelések, mivel a befújt spray nem jut el a megfelelő nyálkahártya-területre.

 

Az allergiás rhinitist allergén-specifikus bőrteszttel igazolják. Ha a teszt eredménye egybevág a klinikai képpel, akkor további allergénkutatás általában felesleges. A tesztet pollenszezonon kívüli időszakban, tünetmentes állapotban szokták elvégezni, olyankor, amikor a szervezet nincs kitéve pollenterhelésnek. Ugyanakkor csecsemő- és kisdedkorban a bőr bizonytalan reaktivitása miatt nem használják a tesztet, és idős embereknél is hasonlóan bizonytalan lehet az eredmény. 

 

Ha a diagnózis a fenti eljárásokkal egyértelműen nem állítható fel, kiegészítő vizsgálatokat (például az orrkenet citológiai vizsgálata, képalkotó vizsgálatok, az orrnyálkahártyából vett minta szövettani vizsgálata, szaglásvizsgálat stb.) szoktak végezni.

1. Bousquet et al ARIA 2008 Allergy 2008; 63(Suppl 86): 8-160
2. Marshall PS Annals of Allergy 1993; 71(3): 251-8