Sanofi

Az allergia osztályozása1,2,3,4

Az allergiás nátha osztályozása történhet aszerint, hogy milyen hosszú időn át jelentkeznek a tünetek a betegeknél. A ma is gyakran használt felosztás nyomán egész éven át tartó ún. perennális (például házipor, toll vagy állatszőr által kiváltott) és évszakokhoz kötött ún. szezonális (virágporok vagy gomba spórái által kiváltott) allergiát különböztetnek meg.

 

Az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére 2010-ben jelent meg Allergic Rhinitis and its Impact on Asthma (ARIA – Allergiás Nátha és annak Asztmára Gyakorolt Hatása) című diagnosztikus és terápiás útmutató megújított változata, amely javaslatot tesz a betegség súlyossági fok szerinti osztályozására és súlyosságnak megfelelő kezelésre is. Eszerint a betegek a tünetek előfordulásának időtartama alapján nem szezonális (folyamatosan fennálló) náthás és szezonális (időszakosan jelentkező) náthás csoportba oszthatók. 

 

Szezonális

A szezonális allergiás náthában szenvedők tünetei heti négy vagy kevesebb napon át fordulnak elő, vagy egymást követő négy vagy kevesebb héten keresztül jelentkeznek.

 

Nem szezonális

A nem szezonális allergiás nátha esetén a tünetek több mint heti négy nap és több mint négy egymást követő héten át állnak fent.

 

Ezen belül a tüneteknek az életminőségre (munkahelyi és iskolai teljesítményre, társasági életre) kifejtett hatása alapján enyhe illetve mérsékelten súlyos/súlyos alcsoportokat is meghatároztak. 

 

Az enyhe alcsoportba azokat sorolják, akiknél nincs alvászavar, a betegség nem akadályozza a mindennapi aktivitást, a sportot és a pihenést, illetve nem rontja a munkahelyi vagy iskolai teljesítményt.

 

A mérsékelten súlyos/súlyos alcsoportba tartozóknál az előbb felsoroltak közül egy vagy több is előfordul, az allergiás nátha tünetei pedig jelentős panaszokat, életminőség romlást okoznak a betegeknek.

 

Az alábbi ábrán tekinthetjük át a csoportokat:

Az allergiás nátha diagnózisa1

Az allergiás nátha diagnózisa nagyrészt a kórelőzményen alapszik. Az orvos rákérdez a betegség családban való előfordulására, és együttesen értékeli a panaszokat és a tüneteket, az allergiát kiváltó okokat és a rizikótényezők előfordulását. Az elsőként választott kezelésre nem reagáló esetekben részletes fül-orr-gégészeti vizsgálat szükséges annak megállapítása érdekében, hogy az orrpanaszok hátterében nem áll-e valamiféle más elváltozás. Bizonyos orr deformitások esetén hatástalan lehet a kezelés, mivel a befújt spray nem jut el a megfelelő nyálkahártya-területre.

 

Az allergiás nátha kiváltó okai allergén-specifikus bőrteszttel vizsgálható, illetve esetenként kiegészítő vérvizsgálat is van. Ha a teszt eredménye egybevág a klinikai képpel, akkor további allergénkutatás általában felesleges. A tesztet a pollenszezonon kívüli időszakban, tünetmentes állapotban szokták elvégezni. Ugyanakkor csecsemő- és kisdedkorban a bőr bizonytalan reaktivitása miatt nem használják a tesztet, és idős embereknél is hasonlóan bizonytalan lehet az eredmény.

 

Ha a diagnózis a fenti eljárásokkal nem tisztázható egyértelműen, kiegészítő vizsgálatokat (például az orrkenet citológiai vizsgálatát, képalkotó vizsgálatokat, az orrnyálkahártyából vett minta szövettani vizsgálatát, szaglásvizsgálatot stb.) lehet végezni.

1. Egészségügyi szakmai irányelv – Az allergiás rhinitis ellátásáról (2015)

2. Brozek, Bousquet et al: Allergic Rhinitis and its impact on Asthma (ARIA) Guidelines 2010 Revision,Journal of Allergology and Clinical Immunology, 2010 Sept; 126 (3): 466-76

3. Blaskó Gy Gyógyszerész Továbbképzés 2011; 5(3): 67-70

4. Allergy 2004; 59:373-397


SAHU.RHIN.18.05.0294 (2019.11.28.)