Tüsszögés, orrfolyás, viszketés, piros szemek. Minden, amit a légúti allergiáról tudni kell.
Az allergiás nátha népbetegség
2025-re a népesség 50 százalékát fogja sújtani ez a krónikus megbetegedés, mely tüsszögéssel, allergiás kötőhártya-gyulladással, szemvörösséggel- és viszketéssel, kellemetlen, véget nem érő, vizes orrfolyással jár, és sokszor már tél végén, kora tavasszal jelentkezik.
Magyarországon a népesség körülbelül 25 százalékát érinti az allergiás nátha, s így mintegy 2,5 millióra teszik a betegek számát.
A betegség leggyakrabban iskolás vagy fiatal felnőttkorban alakul ki: a tünetek körülbelül nyolcvan százalékban húsz éves kor alatt kezdődtek. Serdülőkorig a fiúk a lányoknál valamivel gyakrabban szenvednek allergiás náthában, de ez a tendencia a pubertás során megfordul, felnőttkorra pedig inkább a nőknél lesz gyakoribb a betegség. Emellett gyakrabban fordul elő a városban élőknél, mint a falusiaknál, és többször alakul ki a jobb szociális körülmények között élőknél, mint a szegényebbeknél.
Az allergiás rhinitis rontja az életminőséget, és a társadalom számára is drága a gyógyszerekre fordított kiadások, a betegség miatt kiesett munkaidő miatt.
Mi történik ilyenkor? – A tünetfelelős: az immunválasz
Mikroszkopikus pollenek, virágporszemek váltják ki az allergiás reakciókat. De kevésbé ismert, hogy nem allergén betegít meg, hanem az immunválasz, amit ezekre ad szervezetünk.
Ha a felső légutakba, az orr- vagy szájüregbe valamilyen allergén kerül, az a nyálkahártyát irritálja, és az allergiás reakció következtében a nyálkahártya szöveteiben gyulladáskeltő hisztamin szabadul fel. Az allergiás gyulladás tüneteiért ez a természetes anyag a felelős.
A gyulladásos folyamat miatt az orrüreg felszínét borító orrnyálkahártya (ún. csillószőrös hám) megvastagszik, megtelik vérrel, ez pedig az orr dugulásával jár. A folyamat egészen odáig fokozódhat, hogy az érintett később elkezd köhögni, légzése sípolóvá válik, illetve beindul a fokozott nyáktermelés is.
MAT-HU-2300186 (2023.02.21.)